Trip. Ahol a sínek összeérnek.

     Sikeres multikulturalizmus: 18th Street Gang
 
     Kérjük, óvatosan tébláboljon Los Angeles utcáin, nem csak gazdagok és szépek lakják az angyalok városát..
Háttérinformáció a bandaháborúkhoz.   

      Az  1960-ban alakult utcai banda az 1960-as években alakult, de sokáig kicsi és jelentéktelen maradt, míg nem szakított a főként mexikóiakból álló latin bandák hagyományával,  amely etnocentrikus szűkkeblűséggel elzárkozott a nem latin származású bűnözők befogadásától. A 18-asok forradalmi gesztusa meghozta a várt eredményt,  a főként friss latin-amerikai bevándorlók és feketékből verbuválodott banda mára Los Angeles legnagyobb és legbefolyásosabb bűnszövetkezetévé nőtte ki magát,  20 ezres tagságával egy nagyságrenddel lekörözve az olyan régi útonállókat, mint a Bloods vagy a Crisps (fordítsuk a nevüket ropogós bankjegynek?). A személyzeti politikában megnyilvánuló multikulturalizmus és a tolerancia meghozta gyümölcsét, mára Kalifornián kívül is befolyást szereztek, nemcsak az Államokban, hanem Dél-Amerikában is.  San Salvadorban például már évi egymilliárdba kerül a bandák elleni küzdelem, ahova az Államokból kiutasított salvadoriak terjesztették el az addig ismeretlen, amerikai stílusú szervezett bűnözést. A salvadori 18-asok és a többi helyi banda közötti háborúba már a katolikus egyház is beszállt, egyelőre békítő jelleggel.

    A banda amúgy nem meglepően a szokásossal: banditizmussal foglalkozik. Drog, szex, zsarolás, gyilkosság, ésatöbbi. Ahol a többi parazita szervezethez hasonlóan megjelennek, érezhetően romlik az emberek életminősége, csökkennek az ingatlanárak. Ők vezették be a bérelhető utcasarok üzleti modeljét, ami a közvetlen drogforgalmazással járó kockázatot mérsékli. A modell lényege: az utcán árusító dealer (pusher - a kereskedelmi lánc kiskereskedője, többnyire csak ő bukik a láncból) nem a banda tagja, csupán egy külsős bérlő, aki rendes bérleti díjat fizet a munkahelyéért. Cserében seftelhet az árújával, amit természetesen a banda szállít neki. 

     Kiszállni majdnem lehetetlen, egy 15 éves bandatagot, aki a fütyije helyett a távozás gondolatával játszott, néhány golyóval lebeszélték a társai.

     A 18-asok neve a legendás alapító, egy bizonyos Glover nevű szervezőtehetség lakhelyéhez kötődik, az illető a fantáziadús nevű 18-as utcában lakott.  Tetkóik között gyakoriak a 18th Street, XV3, XVIII, 666, Diesiocho feliratok.


     Tessék errefelé továbbkattogni, tovább is van. Érdekfeszítő eszmefuttatást lehet hallgatni 18-as csoporthűségről, összetartozásról, meleg férfibarátságról, a fehérek elleni ellenállásról stb. Ja, és hajrá Fradi.

+ a menedzsere + a sofőrje. 

Élt huszonhét évet, kapott nyolc golyót. Gyorsan kijelentjük, hogy nem egy nekibőszült ízlésrendőr végzett vele, hanem valszeg a mexikói drogháború áldozata ő is. Mexikó Zámbó Dzsimmije (becenevén az Aranykakas) ugyanis szívesen danolászott helyi drogbáróknak és más nagymenőknek, mielőtt bekapta az ólmot. RIP.

  erregyere, csudát fogsz látni >>  

    Budapest, VII. kerület, Kazinczy u. 14    

  A Szimpla Kert egy tágas és kellemes hely nagy társaságoknak, sok kedves sznob jár oda hasonszőrűekkel találkozni, köztük mi is. Sör 400 magasságában, valamint némi proletár hangulatot csempész a lazuló juppik törzshelyére a hagymás zsírosdeszka, ami a hely demokratikus jellegét hivatott demonstrálni. Külön pozitívuma a kocsmának, hogy a beengedők fajtájukhoz képest ritka kulturált lények, fogadják a 'stét és viszlátot is, amiért szívünk szerint mindegyiket szeretetteljesen megsimogatnánk a fejük búbján. Ha mernénk. Bringáknak külön tároló, a jó helykihasználás érdekében kampókra lehet akasztani a kedves drótszamarat, akár a hentesnél. Kaptak is valami nyilvános dicséretet (kerékpárosbarát munkahelyért) a bringásmaffiától a tulajok, további simisimi. Trendi bízbaszbolt is járul a hely fényéhez, valamint mozi. Utóbbiban az átlagos plázapolgárok számára érdektelen filmeket vetítenek, többnyire itt is mérsékelt sikerrel. Nekünk sikerült egy román filmet végignézni, hárman a nézőtéren, de a harmadik személy nem számítjuk teljes értékű kultúrafogyasztónak, elvégre csak alkoholos fáradalmait kipihenni ült be, lelkesen végighortyogta az izgalmakat, álmában nyáladzva egy kicsit. A mozi télen is látogatható, ötletesen egy üvegfal választja el a nézőtér hátsó részét a szabadban levő vetítővászontól és didergéstől, az viszont már kevésbé ötletes, hogy a mennyezetről hulló vakolat miatt kétszer is kénytelenek voltunk ülőhelyet változtatni a vetítés során (és a kárba veszett korsó sörünk miatt még nem is rikoltozunk).

      Zsidónegyedbe importált foglaltház-hangulat félhírességekkel, alkalmanként élő a zene, profi üzletvezetés, ideális hely egy hétköznapi "binge drinking" berúgáshoz.

      Videók, pucér csajok, gangbang a kattintás után

 
       A videót PRÁ nevű olvasónk küldte, aki teljes neve: Portorikói Rum Áldozata. Állítása szerint 300 forintért mérték valamilyen "iddmagadhalálra" akció keretében a fentnevezett égetett szeszt és bevásárolt, naná, hogy bevásárolt, mint a filmből is kitűnik. A jelek szerint a szokatlan kamerakezelés mellett (mi olyan érdekes azon a mennyezeten, hé? A virágok? Melegház?) a piromániás hajlamait is erősítette az úrnak az olcsó szesz, elvégre pusztán a hideggel nem lehet magyarázni a filmecskében visszatérő gázláng motívumot. Halkan megjegyezzük, hogy az emberek a kezüket és nem a kamerájukat szokták melengetni, ha fázik a kezük.
     
     Hááááát, sok világrengető derül ki a filmből, de feltesszük, mert nagy a lelkünk és más videónk nincsen a helyszínről.
Szimpla báj nájt:

   Egy átlagos őszi napon a hídon levő buszsáv átmenő forgalmáról készítettünk egy rövidke filmet, hátha valaki még nem ismeri a budapesti tyúkszemtiprást. Mindenki mindenki ellen, győzzön a pofátlanabb. Megjegyezzük, nem volt dugó a hídon, tehát az önzésen kívül semmi sem indokolta, hogy az úrvezetők a buszsávban tépjenek.

    Egy buszra átlagosan 16,4 olyan jármű jut, aminek nincs joga ott közlekedni :((
Joga van: BKVnak, mentőknek, rendőrnek, tűzoltóknak (és egyéb megkülönböztető jelzéssel ellátott jármű) és taxisoknak... (Ujvilag hozzászólása)

It is the future, and humans are divided into two groups: the thinkers, who make plans (but don't know how anything works), and the workers, who achieve goals (but don't have the vision). Completely separate, neither group is complete, but together they make a whole. One man from the "thinkers" dares visit the underground where the workers toil, and is astonished by what he sees...

Henry Spencer tries to survive his industrial environment, his angry girlfriend, and the unbearable screams of his newly born mutant child.

A man shuffles through a dream meeting various people and discussing the meanings and purposes of the universe.

In a devastated Paris in the aftermath of WWIII, The few surviving humans begin researching time travel, hoping to send someone back to the pre-war world for food, supplies and maybe a solution to their dire position. One man is haunted by a vague childhood memory that will prove fateful.

A strange man known only as the "metal fetishist", who seems to have an insane compulsion to stick scrap metal into his body, is hit and possibly killed by a Japanese "salaryman", out for a drive with his girlfriend. The salaryman then notices that he is being slowly overtaken by some kind of disease that is turning his body into scrap metal, and that his nemesis is not in fact dead but is somehow masterminding and guiding his rage and frustration-fueled transformation.

In August 2000, master filmmaker Terry Gilliam finally got his oppurtunity to create his dream film he laboured for a decade, The Man Who Killed Don Quixote. Assembling his film crew, he prepares his production in what promises to be the biggest budgeted feature film using only European financing, although it is meagre compared to Hollywood standards. However for all his creativity and enthusiasm, the film is immediately plagued with an improbable series of disasters ranging from scheduling conflicts, budget cuts, studio and location problems and worse that threaten to doom the film.