cmm.hu/?cat=story&id=134

Hozzászólás az Indymedian-n:

mferi:

"Amikor Magyarország NATO-tagsága forgott kockán a 90-es évek közepén (amit népszavazással kellett megerősíteni), akkor a kormány (emlékeim szerint épp szocialista-liberális, Horn Gyula vezetésével) úgy módosította a népszavazási szabályokat, hogy 50% alatti részvétel is elegendő legyen a belépéshez. Emlékeim szerint nem is volt meg az 50% (40% körül, de kutatom a forrást).

Ennek megfelelően úgy módosították a szabályokat, hogy elegendő legyen az érvényességhez az is, hogy az összes szavazásra jogosult 25%-a +1 szavazó (akár az igen, akár a nem oldalon) azonosan szavazzon. Vagyis, abból indultak ki a törvényalkotók, hogy a politikailag passzívakkal (érdektelenekkel) nem lehet mit kezdeni, ezért azt feltételezték, hogy ha elmenne a szavazásra jogosultak fele +1 fő, és azok közöl az egyik változat mellett szavaz a szavazáson megjelentek fele +1 fő, az szinte azonos azzal, mintha csak az ügy eldöntésében érdekeltek mennének el és legalább az összes szavazásra jogosult egynegyede (az összes felének a fele) +1 fő azonosan dönt.

A helyi népszavazásról szóló törvény talán máshogy rendelkezik, de ha a NATO-ba való belépéshez elég volt az összes szavazásra jogosult 25% +1 fő, akkor ez Pécsen is teljesült:

32,5% (részvét) * 94% (igen) = 30,55%

Vagyis a pécsi szavazásra jogosultak 30,55% a Tubes építési szabályzatának olyan tartalmú módosítására szavazott, amely kizárja a radar telepítésének lehetőségét. Miután a pécsiek direkte nem a radarról szavaztak, hanem az építési övezetbe sorolásról, megítélésem szerint a pécsi közgyűlésnek ezt akkor is végre kéne hajtania, ha a szavazást érvénytelennek tartja. A kormány meg csak akkor építhet radart (Pécs belterületén), ha erre az építési szabályok engedélyt adnak, nincs miről tárgyalni.

A számítási eredmények kiértékeléséhez tartozik, hogy ha feltételezzük, hogy a meg nem jelentek mind nemmel szavaztak volna (ami nyilván nem igaz), akkor csak abban az esetben győztek volna a NEM-ek, ha a szavazásra jogosultak több mint 61%-a jelent volna meg a népszavazáson. Pécs az elmúlt két választáson nem mutatott ekkora aktivitást, azaz nagyobb megjelenés esetén is várhatóan az IGEN (vagyis a radar elutasítása) nyert volna. Ha a távolmaradók, de nagyobb aktivitás esetén megjelentek még 5-8% IGEN-nel szavazott volna, akkor már 80%-os részvétel felett nyerhettek volna a NEM-ek. Ilyen magas aktivitást még magyarországi választás nem mutatott.

Ez az, amit a pécsi közgyűlésnek igen komolyan kell vennie, hiszen a 30,55% feltehetőleg a későbbiekben is ki fog állni a radar ellen.

Ehhez kívánok nekik kitartást."

Tubes-ügy folytatódik. Számítunk rád, gyere 2007 március 12-én, hétfőn 16 órára a Városházára rendkívüli közgyűlésre.

Kövesd a www.cmm.hu weblapot!

Kérlek, add tovább legalább 5 ismerősödnek!

A népszavazás előtt mindenki a pécsiek akaratát ígérte figyelembe venni, ehelyett most a hatalmi harcoktól közéleti apátiába süllyedt, és emiatt távolmaradó választópolgárok mögé bújik a le nem adott szavazatok számával manipuláló, az aktív pécsiek egyértelmű akaratát semmibe vevő Kormány. Úgy állítják be az eredményt, mintha a távolmaradás a radartelepítés melletti állásfoglalás lett volna. A pécsiek jelentős hányada ellenzi a radart. Nem kell erre nagyobb bizonyíték, mint a radartelepítés ellen leadott 38870 szavazat, amely az érvényes voksok 94%-a. A radartelepítést ellenzők ilyen nagy száma mellett meglepő a Kormány és a Honvédelmi Minisztérium arroganciája és úthenger-politikája. A népszavazást kezdeményező és támogató civilszervezetek az alulról építkező, valós képviseleti demokrácia mellett állnak. A kormány két tényezőt hagy figyelmen kívül: a pécsiek akaratát és az önkormányzáshoz való jogot. Az önkormányzat szuverén. Joga van eldönteni, hogy milyen beruházásokat támogat, vagy ellenez. A Tubes ügyében az önkormányzat döntése még hátravan, ezért igen nagy a helyi képviselők felelőssége, és rendkívüli nyomás nehezedik rájuk. 2007. március 12-én, hétfőn 16 órától a közgyűlésen meglátjuk, mire jutnak. Ott leszünk.

cmm.hu/