HTML

Trip. Ahol a sínek összeérnek.

Utazás, világ- és köldökbámulás, valamint az utolsó világmegváltási kísérlet.

Friss topikok

Linkblog

Los Angeles banditái (18th Street Gang)

2006.12.02. 14:26 :: matyominta

     Sikeres multikulturalizmus: 18th Street Gang
 
     Kérjük, óvatosan tébláboljon Los Angeles utcáin, nem csak gazdagok és szépek lakják az angyalok városát..
Háttérinformáció a bandaháborúkhoz.   


      Az  1960-ban alakult utcai banda az 1960-as években alakult, de sokáig kicsi és jelentéktelen maradt, míg nem szakított a főként mexikóiakból álló latin bandák hagyományával,  amely etnocentrikus szűkkeblűséggel elzárkozott a nem latin származású bűnözők befogadásától. A 18-asok forradalmi gesztusa meghozta a várt eredményt,  a főként friss latin-amerikai bevándorlók és feketékből verbuválodott banda mára Los Angeles legnagyobb és legbefolyásosabb bűnszövetkezetévé nőtte ki magát,  20 ezres tagságával egy nagyságrenddel lekörözve az olyan régi útonállókat, mint a Bloods vagy a Crisps (fordítsuk a nevüket ropogós bankjegynek?). A személyzeti politikában megnyilvánuló multikulturalizmus és a tolerancia meghozta gyümölcsét, mára Kalifornián kívül is befolyást szereztek, nemcsak az Államokban, hanem Dél-Amerikában is.  San Salvadorban például már évi egymilliárdba kerül a bandák elleni küzdelem, ahova az Államokból kiutasított salvadoriak terjesztették el az addig ismeretlen, amerikai stílusú szervezett bűnözést. A salvadori 18-asok és a többi helyi banda közötti háborúba már a katolikus egyház is beszállt, egyelőre békítő jelleggel.

    A banda amúgy nem meglepően a szokásossal: banditizmussal foglalkozik. Drog, szex, zsarolás, gyilkosság, ésatöbbi. Ahol a többi parazita szervezethez hasonlóan megjelennek, érezhetően romlik az emberek életminősége, csökkennek az ingatlanárak. Ők vezették be a bérelhető utcasarok üzleti modeljét, ami a közvetlen drogforgalmazással járó kockázatot mérsékli. A modell lényege: az utcán árusító dealer (pusher - a kereskedelmi lánc kiskereskedője, többnyire csak ő bukik a láncból) nem a banda tagja, csupán egy külsős bérlő, aki rendes bérleti díjat fizet a munkahelyéért. Cserében seftelhet az árújával, amit természetesen a banda szállít neki. 

     Kiszállni majdnem lehetetlen, egy 15 éves bandatagot, aki a fütyije helyett a távozás gondolatával játszott, néhány golyóval lebeszélték a társai.

     A 18-asok neve a legendás alapító, egy bizonyos Glover nevű szervezőtehetség lakhelyéhez kötődik, az illető a fantáziadús nevű 18-as utcában lakott.  Tetkóik között gyakoriak a 18th Street, XV3, XVIII, 666, Diesiocho feliratok.


     Tessék errefelé továbbkattogni, tovább is van. Érdekfeszítő eszmefuttatást lehet hallgatni 18-as csoporthűségről, összetartozásról, meleg férfibarátságról, a fehérek elleni ellenállásról stb. Ja, és hajrá Fradi.



okos linkó: Washington County Sheriff's Office

4 komment

Címkék: los angeles

A bejegyzés trackback címe:

http://trip.blog.hu/api/trackback/id/tr5820595

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

lábmix 2007.03.21. 21:20:19

www.origo.hu/nagyvilag/20070320veres.html

Többen az amerikai városok jövőjéért aggódnak a Los Angelest egyre inkább vérbe borító bandaháborúk láttán. A város fekete és latin bandái a területért harcolnak, a csoportok közti leszámolások pedig sok ártatlan áldozatot követelnek. A társadalomba egyre inkább integrálódó feketék mellett egyre nagyobb problémát jelentenek a spanyol ajkú bevándorlók, akik szépen lassan Amerika legnagyobb kisebbségévé váltak.

"A latin banda tagjai feketét akartak ölni. Bárkit, csak fekete legyen" - áll a Los Angeles-i rendőrség Cheryl Greenről szóló jelentésében. A 14 éves lány éppen a barátaival beszélgetett, amikor többször belelőttek. Halála előtt egy iskolai házi feladatként fogalmazott versében még azt írta: "Fekete vagyok, és szép. Vajon milyen leszek, ha felnövök?"

A lány csak egy áldozat abban az egyre véresebb bandaháborúban, amely a legdurvább etnikai tisztogatásokra emlékeztet: a rivális latin és fekete bandák véres leszámolást folytatnak egymás ellen Los Angeles egyes negyedeiben a terület ellenőrzéséért.

Luxus és fegyvercsillogás

A Hollywood, a Sunset Boulevard és Malibu luxusvilláinak tőszomszédságában élő bandákat korábban leginkább a feketék alkották. Cheryl Greent azonban a hirhedt 204. utcai latin banda ölte meg.

Mara Salvatrucha, La Mirada Locos, Barrio van Nuys - néhány a legrettegettebbnek számító, Los Angelesben is működő latin bandák közül, amelyekhez most a 204. utcaiak is felzárkóztak. Ez utóbbi egyértelművé tette, hogy kislányokkal is kész leszámolni azért, hogy a fekete családok elhagyják az ellenőrzése alá tartozó negyedet.

A Harbor Gateway negyedben - ahol Cheryl Greent agyonlőtték - a feketék és a latinok megállapodtak, hogy a 206. utca közepén láthatatlan választóvonalat húznak, amelyet egyik közösség tagjai sem léphetnek át, különben könnyen az életükkel fizethetnek. Egy közeli piacról pedig - szintén informálisan - kitiltották a feketéket - írja a New York Times.

Etnikai tisztogatás

A rivális bandák szemet szemért harcot folytatnak egymással, az áldozatok sokszor ártatlan járókelők. Tavaly 269 ember halt meg Los Angelesben a leszámolásokban, a bandákhoz köthető bűnözés pedig 15,7 százalékkal nőtt, míg az egyéb bűncselekmények száma csökkent. "Amerika bandafővárosa" - így nevezte Los Angelest a határozott fellépést ígérő Antonio Villaraigosa polgármester.

A leszámolások és gyilkosságok körülményei több amerikai elemzőt is arra késztetnek, hogy ne egyszerűen bandaháborúként, hanem etnikai, faji konfliktusként kezeljék a történteket.

A mostani bandaháborút elsősorban a nyomor és a demográfiai változások együttes hatásának tulajdonítja az amerikai sajtó. Míg a feketék száma egyes negyedekben jelentősen csökken, az utóbbi évtizedekben, években betelepült, gyakran csak spanyolul tudó latinoké egyre nő. Ezzel egy időben a spanyol nyelvű bandák Amerika-szerte terjednek - írja az Observer.

Az angyalok a pokol tornácán

"Minden jel arra utal, hogy faji háború fog kirobbanni a városban" - figyelmeztetett Khalid Shah, a Stop the Violence nevű, erőszakellenes szervezet igazgatója. "Az etnikai feszültségek olyan gyakran bukkannak fel Los Angelesben, mint a Santa Ana szél" - írja a New York Times, a számtalan leszámolás mellett kiemelve az 1965-ös és a 1992-es zavargásokat.

Az 1992-es zavargások során lángokba borult a város, 55-en meghaltak, kétezren megsérültek, 12 ezer embert vettek őrizetbe. Az összecsapások azt követően törtek ki, hogy a csak fehérekből álló esküdtszék felmentett négy fehér rendőrt, akiket a fekete Rodney King összeverésével vádoltak. Egy évvel később két rendőrt mégis két év börtönre ítéltek.

"Ami most jön, tízszer nagyobb lesz, mint ami King után történt. Olyan méretű lesz, ami nem egy várost, hanem egy egész államot fog megbénítani" - vázolta apokaliptikus véleményét Khalid Shah a mostani bandaháborúk lehetséges következményeiről az Observerben.

Nem olvaszt az olvasztótégely

Az Egyesült Államok egyik nagy, nemzeti mítosza, hogy a bevándorlók - hátrahagyva származásukat - amerikaiakká válnak az olvasztótégelynek is nevezett integráció során. "Az olvasztótégelyről csak annyit, hogy nem létezik. Legalábbis New Yorkban és Amerika azon részein sem, amelyek New Yorkra hasonlítanak" - írta az etnikai feszültségekről szóló Beyond the Melting Pot című könyvében Nathan Glazer és Daniel Patrick Moynihan, már 1963-ban.

Azóta a latinok vagy spanyol ajkúak az Egyesült Államok legnagyobb létszámú kisebbségévé váltak, de a megelőzött feketékkel ellentétben politikai integrációjuk még nem történt meg - írta a Washington Post. Ennek oka - a lap szerint - az, hogy a latinok elsősorban származási országuk alapján azonosítják magukat mexikóinak, dominikainak, nem pedig latinoknak.

A latinoknak, spanyol ajkúaknak vagy hispánóknak nevezett közel 40 millió bevándorló kategorizálása az állami bürokráciának is okozott nehéz pillanatokat, a hivatalnokok megközelítése pedig szintén nem segítette a közösség integrációját. Néhány éve vita folyt arról, hogy a 2010-es népszámláson eltöröljék a "más egyéb rasszhoz tartozó" kategóriát, amelyhez a magukat fehérnek nem tartó spanyol nyelvűek előszeretettel sorolták magukat, mivel a népszámlálási kérdőíveken latin kategória nem létezik. Amikor tavaly elkészült az amerikai himnusz spanyol változata George Bush amerikai elnök azt mondta, a himnuszt "csak angolul kellene énekelni", és "a bevándorlóknak meg kell tanulniuk angolul".

A kisebbségi ügyek a mai napig "fekete-fehér" kérdésnek számítanak, így a spanyol nyelvű kisebbségek problémái - amelyeket a többség sokszor nyelvi és nem etnikai kérdéseknek tekint - ritkán jelennek meg a politikai napirenden. A bandák pedig maguk veszik kezükbe az ügyek elintézését. A Washington Post kommentárja szerint azonban a helyzet bizonyosan változni fog. A lap ilyen jelként értékeli, hogy Bush elnök 2004-es újraválasztásában fontos szerepe volt a latin-amerikai kisebbségeknek.

A változás azonban nem lesz konfliktusmentes. Felmérések szerint a fehér és fekete amerikaiak körében népszerű az az idegengyűlöletre utaló vélekedés, miszerint a többségében spanyol ajkú bevándorlók elveszik a munkahelyeket a helyiektől.

"Los Angeles mikrokozmosza annak, ami a jövőben más városokban történhet" - mondta Earl Ofari Hutchinson, a Los Angeles-i várospolitikai kerekasztal házigazdája a New York Timesnak. "Amikor látja az ember azt a feszültséget, amit itt tapasztalni a munkahelyeken, az iskolákban és már az etnikai indíttatású bűncselekményeknél" - tette hozzá -, "aggódni kezd, hogy mi lesz másutt?!"

kiegészítés 2007.03.21. 21:22:41

A los angelesi rendőrség (LAPD) és a városháza "fekete-barna" csúcstalálkozót tart a napokban, hogy megvitassák, a hatóságok miként szállhatnának be a háborúba. A rendőrség átfogó stratégiát dolgozott ki a bandaháborúk megfékezésére, de úgy tűnik, első intézkedéseinek egyike visszafelé sül el.

Az LAPD közzétette a 11 leginkább keresett banda listáját, hogy William Bratton főkapitány szavaival élve jelezzék: "a nyomotokban vagyunk". A rendőrségtől eddig se tartó bandák szemében a lista azonban, afféle dicsőségtábla lett és versengés indult, hogy ki kerül fel a listára, illetve ki ér el előkelőbb helyezést.

Az LAPD által leginkább keresett bandák

1. Street Westside
2. 204th Street
3. Avenues
4. Black P-Stones
5. Canoga Park Alabama
6. Grape Street Crips
7. La Mirada Locos
8. Mara Salvatrucha
9. Rollin 40s
10. Rollin 30s Harlem Crips
11. Rolling 60s

Bíró Zoltán · http://www.grain.hu 2007.04.07. 18:44:58

A BOLDOG HÁZASSÁG TÍZPARANCSOLATA:
FŐPARANCSOLAT: A SZERETET!

1. Hosszú ideig tartó udvarlás!
2. Őszinte beszélgetés!
4. Tartalmas, szép közös programok!
5. Takarékoskodás!
6. Harmonikus szexuális élet!
7. Kölcsönös hűség!
8. Egészséges életmód!
9. Felelősségteljes döntés a gyermekvállalásról!
10. Gyermekek tisztességes felnevelése!


Bíró Zoltán
www.grain.hu
biro.zoltan@c2.hu

Compton 2008.06.03. 17:07:32

Az elsö fekete bandák LA-ben az 1940-es évek környékén alakultak, de nekik még viszonylag kicsi volt a létszámuk. Ezek közül sok már létezett a 20-as, 30-as években is, de ekkor legtöbbjük még csak családi alapon müködött. Magukat cluboknak nevezték, ilyenek voltak például: Boozies, Goodlows, Blogettes, Kelleys vagy a Driver Brothers. Sok közülük úgy indult, hogy a 15 év körüli srácok a Central Avenue-n autóalkatrészeket loptak. Ezek a gangek nem tüntek el még a 40-es évek végén sem, felszínen maradtak LA keleti oldalán( ide sorolják a Main Street keleti oldalától a területeket egészen Alameda-ig. Ide tartozik például Watts, de a már hivatalosan nem LA-hez tartozó Florence is) a Jefferson középiskola és a Central Ave környékén. Eredetileg régen ezek voltak LA feketék lakta környékei ( pontosan Watts és a Central Ave és környéke). 1960 környékén kezdtek az elsö afroamerikai clubok megjelenni nyugat LA-ben is ( a Main Street nyugati részétöl). Ezen a területen még a 40-es években erösen korlátozva volt a feketék létszáma. ( A mai bandák is még mindig megkülönböztetik hogy LA melyik részéröl származnak, innen ered az E/S = Eastside és a W/S = Westside. A Main Street mellett még a másik ilyen "választóvonal" a Vermont Avenue). A 40-es évek végén és az 50-es években néhány ilyen fekete club eltünt, köszönhetöen az akkori diszkriminációnak. Ezekben az idökben az afroamerikaiak lélekszáma rohamosan növekedett és az eredetileg nekik szánt gettó kezdett kicsi lenni nekik, ez sok konfliktust okozott a fehérekkel (jellemzö hogy korábban több-kevesebb sikerrel de mindenáron szabályozni akarták a feketék lélekszámát). Ebben a korszakban tünt fel újra a Ku Klux Klán is, 20 év után (az 1920-as évek végén háttérbe szorultak). De mindemellett több fehérekböl álló banda is alakult, akik kifejezetten a feketékre vadásztak. Ezek közül a legnagyobb és legismerteb a Spook Hunters volt. Mivel az afroamerikaik lélekszáma jelentösen megnött, ezért a nekik szánt gettó kicsi kezdett lenni és megjelentek LA más részein is, viszont ez azt eredményezte hogy az ilyen fehér bandák egyböl rájuk támadtak. 1941-ben elöfordult olyan a Fremont középiskolában, hogy a fehér diákok fel akarták gyújtani a fekete diákokat, pusztán rasszizmusból. Gyakran elöfordultak hasonló összetüzések a Manual Arts középiskolában Vermont-ban, vagy a 42-ik utcában található Adams középiskolában. Nem kellett sokáig várni a válaszra sem. Fekete fiatalok Aliso Village-ben megalapították új clubjukat Devil Hunters néven, ami a Spook Hunters, a Ku Klux Klán és a többi fehér banda ellen alakult. 1944-ben majdnem 100 fekete dolgozó megtagadta a munkát a helyi villamos cégnél, és elkezdték szétbontani a villamost, valamint a rajta utazó fehér utasokat. Másik ilyen jelentös fekete gang a Businessman volt, amik ezekben az idökben szintén felvették a harcot a fehérek ellen, de ök alapvetöen nem ezért alakultak. Az 50-es évek végén újabb jelentös fekete bandák alakultak, ilyen volt például a Gladiators, akiknek területük az 54-ik utca és a Vermont Ave volt. A 60-as években kezdödött, hogy a különféle fekete bandák elkezdtek egyre jobban egymás ellen fordulni, ekkor kezdödött a kelet LA-i és a nyugat LA-i bandák között a rivalizálás. Ugyanakkor sok esetben még a saját oldalukon lévö bandákkal is ellentétbe kerültek jó példa erre a keleti Businessmen, akik ugyanolyan ellentétben voltak a szintén E/S-i Slausons-al, mint a nyugati Gladiators-al. Emellett gyakran ellentétbe kerültek a latin bandákkal is, mivel ezekben az idökben LA bandáinak csaknem 50%-a latin banda volt. 1965 környékén azonban ezen ellentétek egy részét félretették és több újabb szervezkedés jött létre, ekkor elsösorban a LAPD ( gyengébbek kedvéért: Los Angeles Police Department) ellen. Ilyen volt a The Watts Riots, amit egy Slausons tag, bizonyos Alprentice "Bunchy" Carter alapított.